Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Kiemelt események

Folyóirat
 
A folyóirat további lapszámainak publikálása folyamatban van.


Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Hasfali sérvek műtéti kezelésének eredményei: varrattal, illetve háló beültetéssel (onlay vs sublay) történő nyitott és laparoszkópos hasfal rekonstrukció eredményeinek összehasonlítása (prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálat)
Magyar Sebészet 55(5):285-289 Magyar Sebész Társaság

A laparotomia leggyakoribb szövődménye a hasfali sérv kialakulása, a betegek 11-20%-ánál számolhatunk hegsérv kialakulásával. A hasfal rekonstrukciójára ugyan számos műtéti megoldás ismert, az eredmények azonban meglehetősen szerények és gyakran ellentmondóak. Előrelépést prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálatunktól várunk.

A vizsgálatba minden olyan 18-70 év közötti, primér vagy posztoperatív hasfali sérves, illetve egyszer operált köldöksérves beteg bekerül, akinél kizáró ok nem áll fenn. A tanulmányban 23 nagy sebészeti osztály vesz részt, a randomizált betegek száma résztvevő osztályonként 100 fő, ennek megfelelően a tanulmány keretén belül 2300 hasfalrekonstrukciót végzünk. A vizsgálatba vont betegeket két csoportba osztjuk:

I. csoport (a sérvkapu nagysága: 5-25 cm2 közötti) n = 1380 beteg, 690 betegnél varrattal történő hasfal-duplicatio, további 690 betegnél pedig hálóbeültetés történik, sublay pozícióban.

II. csoport (a sérvkapu nagysága nagyobb mint 25 cm2) n = 920 beteg, 460 esetben a hálóbeültetés sublay pozícióban, 460 betegnél pedig onlay helyzetben történik. Megfelelő gyakorlat birtokában-várhatóan ez év őszén-a laparoszkópos feltárás mellett végzett hálóbeültetés is bekerül a randomizálható beavatkozások közé.

Minden esetről adatlap készül, amely internetes kapcsolaton keresztül jut el a nyilvántartást, s a kiértékelést végző PTE ÁOK Sebészeti Klinikára. A vizsgálat 2002 márciusában kezdődött és öt évig tart. Közleményünkben vázoljuk e nagyszabású, hazánkban egyedülálló, randomizált vizsgálat protokollját és kezdeti tapasztalatainkat.

Hasfali sérvek laparoszkópos rekonstrukciójának eredményei-Eset-kontrollált tanulmány
Magyar Sebészet 55(5):290-294 Magyar Sebész Társaság

A hasfali sérvek sebészi kezelésének technikájában az utóbbi évtizedben változások tapasztalhatók. A hagyományos rekonstrukciós eljárások a hasfali fasciák feszülésével járnak, ami magas recidíva gyakoriságot eredményezhet. Irodalmi adatok szerint a hasfali defectus áthidalására nyitott módszerrel alkalmazott háló a feszülés megakadályozásával a kiújulás valószínűségét csökkenti, a sebgyógyulási szövődmények, az infekció kockázatát viszont nem. A szerzők 15 betegben (10 nő, 5 férfi) laparoszkópos technikával végzett hasfali sérv műtét eredményeit ismertetik. A betegek átlagos életkora 59,5 év (39-79 év) volt. A beavatkozást 3 betegben kétszer, 4-ben egyszer már nyitott módszerrel háló nélkül operált és kiújult hegsérv, 5-ben elsődleges hegsérv, 3 esetben pedig elsődleges köldöksérv indokolta. A hasfali defectus átlagos nagysága 66,2 cm2 (16-130 cm2), az átlagos műtéti idő 101,2 perc (64-190 perc) volt. A posztoperatív szakban 1 betegben seroma képződést, 4-ben konzervatív kezelésre oldódó passage-zavart észleltek, 1-ben neuralgia miatt relaparoszkópiát végeztek. Az átlagos kórházi ápolási idő 6 nap (3-10 nap) volt. Az átlagosan 12,4 hónapos (5-22 hónap) utánkövetési idő alatt szövődményt, sérvkiújulást nem észleltek. Az irodalmi adatokkal összhangban álló tapasztalataik szerint a hasfali sérvek laparoszkópos kezelése csökkenti a szövődmények-közöttük az infekció és a kiújulás-gyakoriságát, csökkenti a műtéti és a kórházi ápolási időt.

Szekunder aorto-enteralis fisztulák-22 év anyaga és irodalmi áttekintés
Magyar Sebészet 2002;55(5):295-300 Magyar Sebész Társaság

Bevezetés: Az aorto-enteralis fisztula kóros összeköttetés az ér és a bél lumene között. Szekunder formája az aorto-iliacalis érműtétek rettegett, gyakran fatális szövődménye.

Módszer: A szerzők a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika 22 éves anyagában az irodalomban is ritka nagy esetszámról, azaz 34 szekunder elváltozásról számolnak be.

Eredmények: A szekunder fisztulák incidenciája 0,42%, az aorto-iliacalis műtétekhez képest. A szerzők irodalmi áttekintés után részletezik a kivizsgálás lehetőségeit. Műtéti megoldásaik során az extra-anatomikus megoldásokkal szemben egyre inkább az in situ megoldásokat (graftcsere, aorto-aorticus interpositum, iliaca desobliteratio, homograft, mélyvénás bypass, aorto-bifemoralis bypass stb.) részesítik előnyben. Kiemelik a posztoperatív obszerváció és gondozás jelentőségét, a célzott antibiotikus terápia szükségességét.

Megbeszélés: A műtéti megoldások tökéletesedése és a korszerű intenzív terápiás kezelés ellenére továbbra is igen magas a mortalitás (55,88%). Ezért a szerzők e szövődmény kivédésére a prevenció jelentőségét hangsúlyozzák.

15 éves tapasztalataink a medencetájéki decubitusok műtéti kezelésében
Magyar Sebészet 2002;55(5):301-305 Magyar Sebész Társaság

Szerzők a medencetájéki decubitusok műtéti kezelésében szerzett 15 éves tapasztalataikat foglalják össze. Leírják régiónként az általuk javasolt és leggyakrabban alkalmazott eljárások (sacralis decubitusra gluteus maximus musculocutan lebeny V-Y elcsúsztatása, tomportájéki decubitusra tensor fasciae latae musculofasciocutan transzpozíciós lebeny, ülőgumó decubitusra biceps femoris musculocutan lebeny V-Y elcsúsztatása) műtéti technikáját. Az utóbbi években mindhárom régióban-az Emmett féle fokos (bőr)lebeny elvét felhasználva-musculocutan fokos lebennyel fedik a hiányt.

105 műtétet végeztek, 3 betegen alakult ki recidíva

Subileust okozó bélendometriosis. Három eset kapcsán szerzett tapasztalataink
Magyar Sebészet 2002;55(5):307-312 Magyar Sebész Társaság

Szerzők a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Endometriosis Ambulanciáján kezelt, a bélrendszert érintő három ritka endometriosisesetről számolnak be. Az endometriosis klasszikus tünetei (dysmenorrhoea, dyspareunia, kismedencei fájdalom) mellett a betegség vezető tünete a catamenialis haematochesia, a perimenstrumban fokozódó, orvosi ellátást igen, de sebészi beavatkozást nem igénylő subileus volt. Részletes kivizsgálás és szövettani lelet birtokában a recidív subileusos panaszok miatt sebészeti indikáció alapján instrumentális rectum reszekcióra került sor infraperitonealis gépi anastomosissal (Dixon-műtét). Egyidejűleg a nőgyógyászati panaszokat okozó egyéb kismedencei endometriosis gócok eradicatiója is megtörtént. A betegek pre- vagy posztoperatíve a panaszok súlyosságának függvényében GnRH-analóg kezelésben részesültek. Egy esetben a beteg életkora, lezárt reprodukciós terve és az igen súlyos dyspareuniát okozó retrocervicalis endometriosis miatt a Dixon-műtétet hysterectomia és kétoldali adnexectomiával egészítették ki. A beteget jelenleg monophasisos hormonpótló kezelésben részesítjük. A másik két beteg-célzott gyógyszeres GnRH-analóg kezelést követő kontroll laparoszkópos műtét után-jelenleg ovulatio-inductiós kezelésben részesül. A szerzők áttekintik az endometriosis előfordulásának gyakoriságát, pathomechanizmusát, ismertetik a mai diagnosztikus és terápiás lehetőségeket, külön felhívják a figyelmet a ritkán előforduló bélendometriosis eseteire, amelynek első tünetei a menstruációs ciklussal összefüggő panaszok lehetnek.

Preemptív analgesia-Diclofenac Uno alkalmazásával szerzett tapasztalataink sebészeti betegek perioperatív fájdalomcsillapítása során
Magyar Sebészet 2002;55(5):313-317 Magyar Sebész Társaság

A preemptív analgesia célja a centrális szenzitizáció megelőzése. Több kutató felvetette, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) preemptív alkalmazásával csökkenthető a posztoperatív analgetikumigény és hiperszenzitivitás.A szerzők a preoperatív adott Diclofenac Uno (150 mg diclofenac natrium) hatását vizsgálták kis és közepes hasi sebészeti műtéteknél. Hatvan beteget randomizáltak két csoportba. Az 1. (Diclofenac) csoportban műtét előtt fél órával a premedikáció részeként 1 tabl. Diclofenac Unót, a 2. (Placebo) csoportban pedig placebót kaptak a betegek. A posztoperatív fájdalmat egy 11 pontos verbális analóg skálával (VAS) mérték, ahol a nulla a fájdalommentességnek, a 10-es érték az elviselhetetlen fájdalomnak felelt meg. Az első adag fájdalomcsillapító kéréséig eltelt időt és a posztoperatívan igényelt kábító fájdalomcsillapító összmennyiségét regisztrálták. A verbális analóg skála értékei a Diclofenac Unót kapó csoportban szignifikánsan alacsonyabbak voltak a 0., 1. és 2. órában a kontroll csoporthoz képest (p<0,05). Az analgesia időtartama, ami a műtét végétől az első opiátadásig eltelt időt jelenti, szignifikánsan hosszabb volt a diclofenacot kapó betegeknél (p<0,05), és a 24 órás opiátigény is szignifikánsan alacsonyabb volt a Diclofenac-csoportban, mint a Placebo-csoportban (p<0,05). Következtetés: a Diclofenac Uno hatékony preemptív analgesiát biztosít.

Perikardium fenesztráció transzdiafragmális úton; a technika laparoszkópos módosítása
Magyar Sebészet 2002;55(5):318-320 Magyar Sebész Társaság

A szerzők intratorakális malignus daganatok szövődményeként kialakuló perikardiális folyadékgyülemek kezelésére a korábbiakban már bevált perikardium fenesztráció laparoszkópos módosítását ismertetik. Az eddig elvégzett 5 beavatkozáson keresztül mutatják be a technikát. Standard 3 portos hasi behatolást alkalmaznak és a fenesztrációhoz Ultrascisiont használnak. A beavatkozás megfelel a minimálisan invaziv technika összes követelményének.

Az eljárás átlagosan 26 (8–49) percig tartott, sem sebészi, sem altatási szövődmény nem alakult ki. A kórházi ápolás átlagos ideje 2,8 nap (2–5 nap) volt.

Előrehaladott gyomorrák neoadjuvans kemoterápiás kezelése-Komplett válaszreakció esete
Magyar Sebészet 2002;55(5):321-324 Magyar Sebész Társaság

A gyomorrák kezelésében az R0 sebészi reszekció a gyógyulás egyetlen reménye. Sajnálatosan a legtöbb beteg előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amikor az R0 reszekció kivitelezhetősége csekély. Ilyen esetekben egyéb kezelési lehetőségeket lehet segítségül hívni. Az elmúlt évtizedben a kombinált neoadjuvans kemoterápiás kezelés alkalmazása került előtérbe az előrehaladott stádiumú gyomor daganatok kezelésében. Az ECF kemoterápiás protokollt alkalmazva 60%-os válaszreakció várható irreszekábilis betegség esetén, lehetővé téve ezáltal a reszekciót.

A szerzők egy olyan előrehaladott stádiumú gyomor tumoros beteg esetét ismertetik, aki az ECF neodjuvans kemoterápiás séma alkalmazására komplett válaszreactióval reagált, ezáltal R0 reszekciót tudtak végezni. A szerzők az eset kapcsán ismertetik az előrehaladott stádiumú gyomorrák kezelési lehetőségeit. Felhívják a figyelmet, hogy előrehaladott stádiumú betegségben a neoadjuvans kemoterápiás kezelés ajánlott eljárás, mivel a kezelés előtt irreszekábilisnak ítélt betegség reszekábilissá válhat downstaging esetén.

Pankreászfej reszekció a véna mesenterica superior reszekciójával: a műtét kiterjesztésének lehetősége pankreászfej rákban
Magyar Sebészet 2002;55(5):325-328 Magyar Sebész Társaság

A lokálisan előrehaladott, retroperitonealis vénákat involváló pankreászfej rák sebészi kezelése ellentmondásos. Legtöbben az inoperabilitás kritériumaként tartják számon, néhányan a műtét kiterjesztésének lehetőségeként és indokaként említik. Szerzők egy 61 éves betegnél végeztek pankreászfej reszekciót a véna mesenterica superior reszekciójával. A vénát reverz véna saphena magnával pótolták. Az eset kapcsán az irodalmi adatok tükrében elemzik a műtéti megoldás lehetőségeit és eredményeit.

Baloldali epehólyag
Magyar Sebészet 2002;55(5):329-330 Magyar Sebész Társaság

A zsigerek situs inversusa nélkül az epehólyag baloldali elhelyezkedése ritka. Ilyen esetekben az epehólyag a máj baloldali lebenyén a IV. és III. szegmentum határán vagy a III. szegmentumon, a ligamentum falciforme hepatistól balra helyezkedik el. A Kaposi Mór Megyei (Oktató) Kórház Sebészet Osztályán 1990 és 2000 között microlaparotomiában végzett 2536 cholecystectomia során egy esetben, 0,04%-ban fordult elő e rendellenes állapot. Az epehólyag baloldali lokalizációja ellenére a beteg a jobb oldalon jelezte a cholelithiasisra jellegzetes panaszokat. A rutinszerűen végzett ultraszonográfia nem jelezte az epehólyag rendellenes helyzetét. A d. cysticus a jobb oldalon vagy a baloldalon csatlakozhat a ductus hepaticushoz. Az epehólyag e rendellenes helyzetében is alkalmazható a microlaparotomiás vagy a laparoszkópos cholecystectomia.

Vékonybél autotranszplantációt megelőző ischemiás prekondícionálás hatása az oxidatív stressz kialakulására
Magyar Sebészet 2002;55(5):331-336 Magyar Sebész Társaság

A vékonybél transzplantációk sikertelenségének egyik oka a bélszövet fokozott érzékenysége az ischemiás-reperfúziós (I/R) károsodásokra. Munkánkban a vékonybél autotranszplantációt megelőző ischemiás prekondícionálás (IPC) hatásait vizsgáltuk.

Teljes vékonybél orthotopikus autotranszplantációt végeztünk 40 keverék kutyán. Az állatokat 4 csoportba osztottuk. Az I. és II. csoportban 4 °C-os Euro Collins és University of Wisconsin oldatban 3 órán át tároltuk a graftokat, majd 1 órás reperfúziót tartottunk fenn. A III. és IV. csoportban a konzerválás előtt 4 ciklusban (5 perc ischemia + 10 perc reperfúzió) IPC-t alkalmaztunk. Meghatároztuk az oxidatív stressz szöveti markereit [redukált glutation (GSH), szuperoxid dizmutáz (SOD)]; az oxigén eredetű szabadgyökök (OFRs) termelését (konfokális mikroszkóp); az NF-kB transzkripciós faktor aktivitását (gel electrophoretic mobility shift assay) és a DNS károsodás mértékét (TUNEL).

A hideg konzerválás önmagában nem akadályozta meg az oxidatív stressz kialakulását, a SOD aktivitásának szignifikáns csökkenését eredményezte a reperfúzió alatt. A prekondícionált csoportokban a fokozott védelmet a GSH szignifikáns emelkedése mutatta, és a SOD aktivitása is jobban megőrződött. Az OFRs mennyisége a nem-prekondícionált csoportokban emelkedett a reperfúzió alatt. Az NF-kB aktivitás növekedése a prekondícionálást követő 1–3 órában kimutatható volt. A prekondícionált csoportokban több DNS károsodott sejtet detektáltunk.

Vizsgálataink bizonyították, hogy a bélszövet I/R károsodással szembeni endogén adaptációja kiváltható és fokozható a transzplantációt megelőző ischemiás prekondícionálással...

A Magyar Sebész Társaság hírei
Magyar Sebészet 2002;55(5):337-340 Magyar Sebész Társaság

Idén ősszel a szokásos, regionális jellegű tudományos rendezvények mellett két nemzetközi találkozót is szervezett a Magyar Sebész Társaság. Szeptember 20-án a Magyar Tudományos Akadémián láttuk vendégül a Brit Sebész Társaság jeles képviselőit. A tudományos ülésről a főszervező, Kalmár Nagy Károly számol be. A személyes kapcsolatok kialakítására nagyszerűen alkalmas, kétoldalú találkozók közül az elmúlt egy év során hármat is sikerült rendeznünk: tavaly szeptemberben Sándor József meghívására a Japán Sebész Társaság vezető sebészei látogattak Budapestre, míg idén júniusban-immár hagyományosan, harmadik alkalommal-az olasz pancreas sebészeket láttuk vendégül, ezúttal Tihanyi Tibor szervezésében.

Novemberben egy viszonylag fiatal szervezet tartja éves kongresszusát Budapesten. A "European Society of Surgery"-melynek soros elnöke az idén Kiss János professzor-a rendszerváltást követően alakult meg, deklaráltan azzal a céllal, hogy a volt szocialista országok sebészei számára lehetőséget nyújtson kapcsolatok teremtésére. Az ESS VI. Kongresszusának programját, melyen 22 ország előadói vesznek részt, és amelyen az abstractot benyújtott 35 év alatti magyar kollégák ingyenesen vehetnek részt-mellékelten ismertetjük.

május
  • H
  • K
  • S
  • C
  • P
  • S
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31