Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Kiemelt események

Folyóirat
 
A folyóirat további lapszámainak publikálása folyamatban van.


Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Aortoiliacalis rekonstrukciók korai eredményei klinikánk 6 éves beteganyagában
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):103-107 Magyar Sebész Társaság

A szerzők aortoiliacalis elzáródás miatt operált 320 beteg korai posztoperatív eredményeit elemzik. A műtétek halálozása 4,1%, a reocclusio aránya 7,2%, az amputációs ráta 3,1% volt. A következő beavatkozásokat végezték: 88 aortobifemoralis bypass, 157 iliofemoralis bypass, 75 iliofemoralis thrombendarteriectomia. A különböző műtéti megoldások után a szövődmények, az amputációk és a halálozás vonatkozásában nem találtak statisztikai eltérést. A retroperitoneális feltárással (14 beteg halálozás nélkül) és a peritoneum megnyitással végzett aortobifemoralis beavatkozások eredményeit összehasonlítva (74 beteg 6 halott, 8,1%), a különbség ugyan szembeötlő volt, de valószínűleg a kis esetszám miatt statisztikailag nem volt igazolható (p = 0,34). Összességben a rekonstrukciók 26%-ában volt szükség a műtét distalis kiterjesztésére a perifériás erekre, illetve mélyen a profunda femorisra. A perifériás kiegészítés nem befolyásolta a korai halálozást, illetve az amputációk arányát. Hét esetben kellett általános sebészeti szövődmény miatt reoperációt végezni, ezek közül két beteget vesztettek el (28,6%), mindkettőnek bélelhalása volt, a halálozás szignifikánsan magasabbnak bizonyult a többi beteg halálozásához képest (p < 0,05). Érsebészeti szövődményt 30 esetben észleltek. A 27 reoperált beteg halálozása és amputációs rátája 3,7% volt, nem különbözött szignifikánsan az egész beteganyagra vonatkoztatott eredményektől. Tizenöt műtétet akut ischaemia miatt végeztek, 4 beteget (26,7%) vesztettek el, szignifikánsan többet, mint az elektív műtéteket követően (305/9, 2,95%, p < 0,01). Tapasztalataik szerint a retroperitoneális feltárás csökkentheti az aortoiliacalis rekonstrukciók halálozását. Ha az elfolyási pálya minősége kétséges vagy nem megfelelő, törekedni kell az azonnali perifériás kiegészítésre. A bélelhalás megelőzésére, illetve korai felismerésére és sebészeti kezelésére minden lehetséges lépést meg kell tenni. Az akut ischaemiát okozó aortoiliacalis elzáródások halálozása magas, ezért ezekben az esetekben az extraanatomicus bypassok alkalmazása megfontolandó.

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. sz. Pathologiai Intézet

Az emlőtumor csontvelő mikrometasztázisának klinikai jelentősége
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):108-112 Magyar Sebész Társaság

Az emlőtumor hematogén mikrometasztázisának (MM) ismerete fontos szerepet játszik a pontos stádiumfelmérésben, a megfelelő kezelési stratégia kialakításában, illetve a betegség prognózisának meghatározásában. Ezen okkult tumorsejteket citokeratin 20 mRNS expressziójának vizsgálatával mutatták ki csontvelő-mintában RT-PCR segítségével. Vizsgálatukat az Országos Onkológiai Intézetben elsődleges emlőrákkal operáltak közül 182 betegre terjesztették ki. A feldolgozott mintákból 128 (70,3%) a MM tekintetében negatívnak, míg 54 (29,7%) pozitívnak bizonyult. Keresték az esetleges összefüggést az MM, a limfogén metasztázis, a metasztázismarkerek (HER2, c-met, nm23), a tumor szuppresszor gén (p53), valamint a hormonreceptor (ER) státusz között. Eredményeik alapján az MM jelenléte pozitív korrelációt mutatott a limfogén metasztázis, a HER2, nm23 és p53 pozitivitással, míg negatívat a c-met és az ER státusz esetében. Feltételezésük szerint a csontvelő mikrometasztázis szempontjából pozitív betegek kiegészítő adjuváns terápiájának jelentősége lehet a makroszkópos csontmetasztázis kialakulásának megakadályozásában és javíthatná ezen betegek túlélési esélyeit is.

Országos Onkológiai Intézet, Budapest - Általános- és Mellkassebészeti Osztály; Patogenetika; Kemoterápia B Belgyógyászati-onkológiai Osztály; Semmelweis Egyetem Budapest, Általános Orvostudományi Kar, VI. évf

Az ileostoma értéke a mély rectum anastomosisok szövődményeinek megelőzésében és kezelésében
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):113-115 Magyar Sebész Társaság

A szerzők az elmúlt három és fél év alatt készített kacs-ileostomák eseteinek elemzését végezték el, az irodalmi adatok és ajánlások áttekintésével. A vizsgált időszakban 18 ileostomát készítettünk rectum carcinoma miatt végzett műtétek során, amelyeknél az anastomosis az alsó vagy középső harmadba esett. Tíz stomát a műtéti ellenőrzés során észlelt gépi varrat elégtelensége miatt tettünk fel. További nyolcat protektív jelleggel képeztünk, bár az anastomosis elégtelenség jelei nem mutatkoztak az intraoperatív ellenőrzés során. A 18 beteg közül 16 primeren gyógyult. Stomával kapcsolatos szövődmény két esetben fordult elő, amely miatt hamarabb helyeztük vissza az ileumot. Két betegnél került sor végleges stoma kialakítására. Tizennégy ileostomát 6-8 hét elteltével helyeztünk vissza. A második műtét során két esetben fordult elő lokális gyulladás, amely konzervatív therápiára rendeződött. Analis sphincter inkontinencia, illetve anastomosis szűkület miatt reoperációt nem végeztünk. Úgy véljük, a kacs-ileostoma alacsony morbiditású, biztonságos eljárás. A beteget megmentheti a varratelégtelenséggel járó diffúz peritonitis veszélyétől, ill. a végleges stomától. Rutinszerű alkalmazása javasolt az intraoperatív tesztelés során elégtelennek bizonyuló, ill. az "ultra-low" anastomosisok védelmére.

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum I. Sebészeti Klinika

Ileocoecalis intussusceptiót előidéző Burkitt-lymphoma, mint mechanikus ileus oka
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):116-119 Magyar Sebész Társaság

39 éves férfi beteget hetek óta fennálló hasi panaszokkal előbb családorvosa, majd a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikája vizsgálta, illetve kezelte. Ileocoecalis érzékenység és rezisztencia hátterében invaginatiót valószínűsítettek. A II. sz. Sebészeti Klinika mechanikus ileus miatt sürgősséggel megoperálta. Az invaginatiót vékonybél tumor okozta, mely a hisztológiai vizsgálat során Burkitt-lymphomának bizonyult. Részletes haematológiai vizsgálat után kemoterápiás kezelést kap. Féléves kontrollon tünet- és panaszmentes.

Semmelweis Egyetem II. sz. Sebészeti Klinika; III. sz. Belgyógyászati Klinika; I. sz. Pathológiai és Kisérleti Rákkutató Intézet; Kútvölgyi Klinika Tömb Endoszkópos Laboratóriumm és Központi Röntgen osztály

Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer indukálta membranosus vastagbélszűkület - Esetismertetés
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):120-122 Magyar Sebész Társaság

Szerzők egy 79 éves, rheumatoid arthritisben szenvedő nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél a tartós nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) terápia mellékhatásaként vashiányos anémia és passage zavar tünetei léptek fel. Az elvégzett irrigoszkópiás vizsgálat többszörös, membranosus, jobb colonfélre lokalizált vastagbél szűkületet diagnosztizált, melyet a kolonoszkópia megerősített. Jobb oldali hemicolectomiát végeztek. A végleges szövettani feldolgozás megerősítette a membranosus vastagbélszűkület diagnózisát. Az irodalom áttekintése során a szerzők csupán néhány hasonló esettel találkoztak, túlnyomórészt a vékonybéltraktusra lokalizálódóan. Napjaink folyamatosan növekvő NSAID felhasználását tekintetbe véve szerzők felhívják a figyelmet erre a ritkán felismert gyógyszer-mellékhatásra, amely akár sürgős sebészeti beavatkozást is igényelhet. A szegényes tünetek miatt a diagnózis pontos felállítása néha nehéz feladat elé állítja a klinikust, akár nyitott hasüreg esetén is.

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Sebészeti Osztály; I. sz. Belgyógyászati Osztály, Győr

Az oxidált epe vastagbél-nyálkahártya károsító hatása és az antioxidáns védő mechanizmus
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):123-126 Magyar Sebész Társaság

Populációs felmérések igazolták, hogy a táplálkozási zsírok nem emelik közvetlenül a vastagbél daganatok kialakulását, bár fogyasztásuk mellett számos elváltozás alakulhat ki.

Sebészeti modellt fejlesztettünk ki az oxidált epe vastagbél nyálkahártya károsító hatásának tanulmányozására zsírdús diétában és természetes hatóanyagú Raphachol granulátum használatát követően. 150-200 grammos Wistar patkányokat zsírdús diétán tartottunk (2% koleszterin, 20% napraforgó olaj, 0,5% kólsav) és/vagy Raphachol granulátumot juttattunk az ivóvizükbe (2 gr/tskg) 10 napig. A ductus choledochust megkanüláltuk, majd a gyűjtött epét 30 percig a kontroll és kezelt állatok vastagbelének proximalis és distalis szakaszára fecskendeztük. A redox paramétereket biokémiai módszerekkel határoztuk meg, és az elektronmikroszkópos eredményekkel hasonlítottuk össze.

A vastagbél nyálkahártya szabad SH csoport koncentrációja (0,1132ą0,034/0,096ą0,0065 mmol/l) és a redukáló képessége (1169,49ą97/871,25ą157,61 nmolAS) szignifikánsan csökkent zsírdús diéta mellett. A zsírdús diétán tartott állatok epéje a kontroll epéhez képest a vastagbél szabad SH csoport koncentrációját (0,1757ą 0,0228/0,1932ą0,0398 mmol/l) és proton donor aktivitását (0,2669ą0,0431/0,3333ą0,013%) csökkentette. A Raphachol kezelés hatására a nyálkahártya károsodás kisebb mértékű volt, mind a zsírdús, mind az epekezelt csoportokban.

Vizsgálataink az enteralisan alkalmazott antioxidáns kezelés védő hatását igazolták zsírdús diétával és az ennek következtében kialakuló oxidált epével szemben.

Semmelweis Egyetem II. sz. Sebészeti Klinika; Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika

Kapszulás endoszkópiával diagnosztizált, vérzést okozó vékonybélbetegségek operált esetei
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):127-130 Magyar Sebész Társaság

A kapszulás video endoszkópia új, fájdalommentes, non-invazív módszer a vékonybél endoszkópos ábrázolására. Elsősorban azokban az esetekben alkalmazzák, ahol a hagyományos vizsgálóeljárásokkal nem lehet az ismeretlen eredetű gasztrointesztinális vérzés forrását kimutatni.

Szerzők 2002 novembere és 2003 márciusa között három beteget operáltak, akiknél a vékonybélben lévő vérzésforrást kapszulás endoszkópiával igazolták. A korábban elvégzett hagyományos vizsgálóeljárások egyik esetben sem tudtak pontos diagnózist adni. Az első esetben colon transversum tumor miatt egy évvel korábban jobb oldali hemicolectomiát végeztek. A vérzés forrása a vékonybélre terjedő lokális recidíva volt. A második esetben egy több mint 30 évvel ezelőtt Meckel diverticulitis miatt vékonybél reszekción átesett nőbetegnél a kapszulás endoszkópia stenosist és fekélyt igazolt a side-to-side anasztomózisban. A harmadik esetben az első jejunumkacsban elhelyezkedő kifekélyesedett leiomyoma volt a vérzés forrása. Mindhárom beteg esetében az érintett jejunum vagy az ileum szakasz reszekcióját végeztük. A posztoperatív időszak mindegyiküknél zavartalan volt, a betegek a műtét óta tünet- és panaszmentesek.

A kapszulás endoszkópiát három olyan esetben találtuk alkalmasnak az intestinalis vérzésforrás helyének kimutatására, melyekben a hagyományos vizsgálóeljárások elégtelennek bizonyultak.

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sebészeti Osztály; I. sz. Belgyógyászati Osztály, Győr

További gondolatok a miért vesztett vonzerejéből az orvosi pálya és azon belül a sebészet
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):131-133 Magyar Sebész Társaság

Figyelemre méltó problémáról ír Gaál Csaba kollega úr a Magyar Sebészet 2003. áprilisi számában. Elemzése rávilágít azokra a tényezőkre és összefüggésekre, amelyek a folyamat mögött sejthetők. Sokatmondó adatai főként a németországi és az amerikai helyzetre vonatkoznak, ezért érdekesnek tűnt utánanézni néhány hazai adatnak is és ezek segítségével, no meg egy hosszú szakmai életút tapasztalatával időben is szemügyre venni a negatív folyamatok kialakulását.

A TÁRSASÁG HÍREI
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):134-136 Magyar Sebész Társaság

Kedves Kollégák !
A május 8-án tartott közgyulésen megválasztásra került az új, 50 fős vezetőség, illetve az elnökség. A közgyulés jegyzőkönyvének kivonatát, valamint a vezetőség névsorát az alábbi hírek között tesszük hozzáférhetővé.
Az elmúlt hónapok talán legfontosabb híre, hogy az Egészségügyi Minisztérium szándékai szerint 2004. január 1-jétől új finanszírozási rendszer lép életbe, amely figyelembe veszi a progresszív ellátási szintek, az ún. készenléti szakmák speciális igényeit, az egynapos sebészetet stb. A HBCs-be építik a béremelést is, így mindezek miatt jelentős átrendezésekre lehet számítani. Mindez elvileg lehetővé teszi a szakmák között jelenleg fennálló súlyos aránytalanságok kiküszöbölését, vagy legalább ezek enyhítését.
A Sebész Szakmai Kollégium tényekkel szeretné alátámasztani a sebészet alulfinanszírozottságát, ezért konkrét számadatokat kért az egyes osztályoktól. Többek között a 2002-es összbevételt, az éves túlköltést (netán nyereséget!?), az adott osztály kórházon belüli, gazdálkodási "ranglistán" elfoglalt helyét, és a veszteségek potenciális okait próbáljuk összegyujteni.
Újabb érdekérvényesítő próbálkozás történik tehát - amelynek eredménye változatlanul nem tőlünk függ.

Magyar Sebész Társaság Kísérletes Sebész Szekció
Magyar Sebészet 2003;56(3-4):137-168 Magyar Sebész Társaság

Siófok, Panoráma Hotel
2003. szeptember 11-13.

Fővédnök: Dr. Szollár Lajos - Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar dékánja
Védnökök: Dr. Lukács Géza - A Magyar Sebész Társaság elnöke
Dr. Horváth Örs Péter - A Sebész Szakmai Kollégium elnöke
Dr. Kiss János - A Magyar Sebész Társaság előző elnöke

A tudományos bizottság tagjai:
Dr. Boros Mihály
Dr. Furka István
Dr. Hamar János
Dr. Horkay Ferenc
Dr. Juhász-Nagy Sándor
Dr. Kiss János
Dr. Lázár György
Dr. Mikó Irén
Dr. Oláh Attila
Dr. Rőth Erzsébet

A Kongresszus szervező elnöke:

Dr. Hamar János
egyetemi magántanár, osztályvezető főorvos
Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet

ELŐADÁSKIVONATOK
POSZTERISMERTETŐK

december
  • H
  • K
  • S
  • C
  • P
  • S
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
  • Dr. Tokodi Márton, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika PhD hallgatója, a 2019. évi ESC kongresszus State-of-the-Art - Machine...>> Magyar Kardiológusok Társasága hírei

    [ 2019.12.06. ]

  • Tisztelt Tagtársunk! Tájékoztatom, hogy az iroda 2019.12.17-től 2020. január 7-ig ZÁRVA tart! Első munkanap: 2020. január 8. (szerda)>> Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hírei

    [ 2019.12.06. ]

  • Az ERA-EDTA Nephrology News Flash 2019. december 5-i száma letölthető ide...>> Magyar Nephrologiai Társaság hírei

    [ 2019.12.06. ]

  • A szakellátóhelyek minősítésének éves megújítási időszaka 2019.09.23-án elkezdődött.Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani azon kollégáinknak,...>> Magyar Diabetes Társaság hírei

    [ 2019.12.05. ]

  • Alább Dr. Masszi Gabriella  (Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Belgyógyászati osztály, Budapest) kommentárja olvasható, amelyet...>> Magyar Pszichiátriai Társaság hírei

    [ 2019.12.05. ]