Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Elhunyt Furka István Professzor úr (1935-2021)

A hír kategóriája: Általános

A cikk kelte: 2021.10.18.

MST

Életének 87. évében, 2021. október 12-én elhunyt Furka István professzor, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar professor emeritusa, a Sebészeti Intézet Sebészeti Műtéttani Tanszék egykori vezetője. Halálával a magyar és a nemzetközi kutatósebészet többszörösen elismert képviselője távozott, akinek a Debreceni Egyetemhez fűződő kötődése példa nélküli: egyetlen munkahelyén, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Sebészeti Műtéttani Intézetében – egyetemi éveit is beleszámítva – több mint 65 évet dolgozott. Ez idő alatt komoly szakmai eredményeket mutatott fel, kitartó kutatómunkájával, szakmai tevékenységével végigvjárta az egyetemi ranglétrát az intézetigazgató egyetemi tanárságig. Megkérdőjelezhetetlenül nagy tekintélyének kialakításához hozzájárult a 24 belföldi-külföldi tudományos és oktatói díj, amelyek közül nemzetközi szinten is kiemelkedő a 11. Sebészeti Világhéten Milánóban lépkutatásaiért odaítélt Ambrogioni aranyérem, a Mikrosebészeti Kutató Világszövetség Sun Lee-díja, a belföldi szakmai díjak közül pedig többek között a Batthyány-Strattmann László-díj, a Debrecen város által adományozott Hatvani-díj, valamint a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, majd Tisztikeresztje kitüntetés.

Nagy elismerést váltott ki a minimálisan invazív sebészeti beavatkozások, így a laporoszkópos és mikrosebészeti technikák oktatási módszerének megvalósítása – melyek országhatáron túlról is vonzották az érdeklődőket –, és a hallgatókkal való lelkiismeretes, odaadó foglalkozása. Furka István professzort tudományos sikerein, szakmai munkáján túlmenően a művészetek iránti elkötelezettség is jellemezte.

1992-ben alapította a Sebészeti Műtéttani Tanszéken az Extra Képzőművészeti Galériát, és öt éven át szervezte a Művészetek a Műtéttanon elnevezésű művészeti hangversenysorozatot. Hét orvostörténeti, szépirodalmi könyv szerzője. Utolsó kötete a halála előtti napon jelent meg Debrecen város önkormányzatának támogatásával.

Szeretett otthonában időt tölteni számára oly kedves családtagjaival, szívesen főzött barátainak magyaros ételeket, vidám természetével környezetében jó kedvet teremtett. Hivatásának és családjának élt. M

ozgalmas életútja Gyulán kezdődött 1935. május 15. napján. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen (DOTE) végezte 1953-1959 között. 1958-ban gyakornoki kinevezést nyert a Kísérletes Sebészeti Intézet jogelődjébe, és végig járva a ranglétrát intézetigazgatói megbízását 1986-ban nyerte el, amelyet 2000. június 30-ig töltött be. Ezt követően egyetemi tanárként végzett oktató-, kutató- és szakmai munkát, nemcsak az intézményben, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a különböző minisztériumokhoz tartozó Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács megbízásai alapján is.

2003-tól a Mikrosebészeti Oktató és Gyakorló Központ szakmai igazgatója volt, 2005-től emeritus professor. Urológiai szakvizsgája mellett laboratóriumi szakvizsgával is rendelkezett. Szakterülete volt az urogenitális apparátus-, a hasi parenchymás szervek-, így különösen a lép sebészetének kutatása, emellett vizsgálta a különböző sebészi varróanyagok, szövetragasztóanyagok és a szervezet kölcsönhatásait is. Kiemelt szakterülete volt ezen túl a mikrosebészet is.

1988-ban megvédte akadémiai doktori disszertációját a „Segédanyagok felhasználásának lehetőségei az urogenitalis apparatus egyes sebészi beavatkozásainál” címmel. Munkásságát 397 közlemény, illetve könyvrészlet, és mintegy 450 előadás jellemzi a magyar és angol nyelvű jegyzetek, illetve tankönyv mellett.

Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja volt (többek között a Magyar Sebész Társaság, a Magyar Urológus Társaság, illetve az Európai- az Osztrák Kísérletes Sebész Társaság, Nemzetközi Kísérletes Mikrosebész Társaság), több nemzetközi folyóiratban végzett fontos szerkesztőbizottsági munkát vezető lektorként.

Nagy szerepe volt az egyetemen folytatott állatkísérletek feltételrendszerének európai normák alapján történő megvalósításában, ezen a téren három ciklusban is elnöki szerepet töltött be az MTA Állatkísérleti Osztályközi Állandó Bizottságában is. Mindig fontos feladatának tekintette a tudományos diákköri hallgatókkal való foglalkozást. Témavezetésével csaknem 40 pályamunka készült, majdnem 10 éven keresztül volt a DOTE Tudományos Diákköri Tanács titkára. Diákköri tevékenységét 2009-ben Mestertanár Aranyéremmel ismerték el.

Mindenkinek mindig önzetlenül segített, sikereikben velük együtt örült. Halálával pótolhatatlan űr keletkezett, nemcsak a családban, ahol csodálatos férj, apa és nagyapa volt, hanem a tudományos és az egyetemi életben egyaránt. Mélységes empátiája, humanista szelleme, szelídsége és szerénysége, a tudomány iránti alázata, betegcentrikussága, a hallgatók szeretete, innovatív gondolkodása a családban és az általa oktatott generációkban él tovább. Hosszú, szép, termékeny élete volt. Emlékét, tanításait az intézmény nagy odaadással őrzi meg, és tisztelettel adja tovább a jövő sebész nemzedékeinek.

Furka István professzort a Debreceni Egyetem, az Általános Orvostudományi Kar és a Klinikai Központ saját halottjának tekinti.

Professzor úr gyászjelentése megtekinthető ide kattintva